Már a Kr.e. 13. században rájöttek arra a kelták, hogy a fa meleg és gőz hatására meghajlik. Ezt a tudásukat akkor még hajókészítésre használták. Később rájöttek, hogy milyen remek tárolóeszköz is készíthető a fából. A Kr.u. 3. században már a görögök és a rómaiak is használták bor és egyéb folyadékok tárolására. A 20. században pedig az acélhordó megjelenése rendkívül fontos volt a víz, az olaj és a veszélyes hulladékok szállításában. Néhány művész azonban a fejébe vette, hogy a hordót bútordarabként is lehet használni. Ilyenek például Anne és Philip Guilbaud, akik újragondolták a bútortervezést. A csipkemintát egyfajta speciális maróeljárással készítik. Látva ezeket a bútordarabokat, ugye nem is gondolnánk, hogy miből készültek?
Igazi romantikus hangulatot varázsolnak a hordóból készült lámpákkal…
